dolomiti

A 4 Vall�es-Printze r�gi�ba Nendaz, Veysonnaz �s Thyon telep�l�sekr�l lehet bekapcsol�dni. Legmagasabb pontja a Mont-Fort (3330 m), ahonnan egy fekete p�ly�r�l indulhatunk el a v�lgy fel�, de a csod�latos panor�ma miatt kedvelt �ti c�lja a kir�ndul�knak is. K�l�nb�z� neh�zs�g� p�ly�k eloszt�sa r�v�n a r�gi� kicsiknek �s nagyoknak, kezd�knek �s halad�knak egyar�nt �ri�si �lm�nyt jelenthet.

R�szletek

Aletsch/Wallis

A berni Alpok leghosszabb, �s helyenk�nt t�bb mint 1 km sz�less�get el�r� gleccser�t, els�k�nt v�lasztotta meg az UNESCO a Vil�g�r�ks�g r�sz�v�. M�ly v�lgyek, �ri�si lejt�k, �rintetlen hegyoldalak, porszer� h�takar� �s csod�latos kil�t�sban gazdag lesikl�p�ly�k v�rj�k a t�li sportok szerelmeseit. Aut�inkat M�vel telep�l�sen a parkol�ban kell hagynunk.

R�szletek

Crans Montana-Aminona/Wallis

Crans Montana s� r�gi� 1500 �s 3000 m k�z�tt helyezkedik el. Cs�csa a Plaine Monte-gleccser. Montana �s Aminona k�z�tt, Violettesb�l egy hatszem�lyes kabinos s�felvon� visz fel a 2250 m-re magas Les Violettesre. Innen egy nagyobb s�felvon�val mehet�nk tov�bb a gleccsere. A Crans Montana telep�l�s k�tf�le k�pen lehet megk�zel�teni: vagy szerpentinen aut�val vagy Sierreb�l a 4 km hossz� kabinos felvon�val.

R�szletek

Davos/Graub�nden

A Graub�nden tartom�nyban tal�lhat� Davos a Magyarorsz�ghoz egyik legk�zelebb es� sv�jci s�ter�let. A telep�l�s k�t r�szre, Davos-Platzra �s Davos Dorfra tagol�dik, k�z�tt�k vezet a davosi promen�d�t. Rendk�v�l kedvelt s�paradicsom, ami nagym�rt�kben k�sz�nhet� a mozgalmas �let�nek �s a sportol�son k�v�li sz�mtalan sz�rakoz�si lehet�s�geinek.

R�szletek

Jungfrau/Berner Oberland

Jungfrau r�gi�t az UNESCO a Vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta. A Jungfrau-Aletsch-Bietschhorn vid�ke az Alpok legjobban eljegesedett ter�lete, itt tal�lhat� kontinens�nk legnagyobb gleccsere.A Jungfrau r�gi� h�rom s�paradicsomot foglal mag�ba, amelyek a k�vetkez�k:
- Kleine Scheidegg-M�nnlichen (1274-2320 m).
- Grindelwald-First ( 1050-2501 m).
- M�rren-Schilthorn ( 1400-2971 m).

R�szletek

Laax/Graub�nden

Laax s�p�ly�i 1020-3018 m k�z�tti magass�gban tal�lhat�ak, rendk�v�l h�biztos s�terep, �gy m�r okt�ber k�zep�t�l, eg�szen m�jus elej�ig sportol�sra alkalmas h� v�rja a s�elni, snowboardozni v�gy�kat. A s�ar�na Flims, Laax �s Falera telep�l�seket foglalja mag�ba, amelyek sz�mtalan sz�rakoz�si lehet�s�get k�n�lnak a vend�gek sz�m�ra.

R�szletek

Les Diablerets/Genfersee - "�rd�gororm"

Les Diablerets h�rom s�terepet – k�zt�k a Glacier 3000-t is - foglal mag�ba, �sszesen 125 km hossz�s�gban. A 3000 m�teres magass�gig felny�l� gleccserp�ly�n a szezon m�r novembert�l indul �s eg�szen m�jusig tart. Itt tal�lhat� a k�rny�k leghosszabb p�ly�ja is, a Scex Rouge cs�csr�l indul�, halad�knak aj�nlott mintegy 14 km hossz�, 1500 m�tert s�llyed� lejt� is.

R�szletek

Saas Free/Wallis - "Az Alpok gy�ngyszeme"

Az Saas-Fee s�paradicsom magass�g�nak k�sz�nhet�en rendk�v�l h�biztos s�k�zpont. A szezon november elej�n kezd�dik �s m�jus elej�ig tart, azonban a Saas Fee gleccseren eg�sz �vben lehet�s�g ny�lik s�el�sre �s snowboardoz�sra. A teljesen aut�mentes v�lgyb�l, a m�lygar�zsok, k�zel�b�l indul az Alpin Express kabinos felvon�, amely eg�szen a gleccserig sz�ll�tja az utasokat.

R�szletek

Savognin/Graub�nden

Savognin, Graub�nden kanton egyik kedvelt s�paradicsoma, amely 1200-2713 m magass�gban helyezkedik el. N�pszer�s�g�t a professzion�lisan karbantartott, kezd�k �s halad�k ig�nyeit egyar�nt kiel�g�t� s�p�ly�inak, valamint a m�ly h�val bor�tott, magasabban fekv� s�terepeknek k�sz�nheti. UJ! 10 �ves korig ingyen s�elhetnek a gyerekek.

R�szletek

Scuol-Engadin/Graub�nden

A naps�t�tte Scuol - Motta Naluns s�r�gi� a Silvaretta hegyl�nc �s az Engadini Dolomitok k�z�tt fekszik 3000-es cs�csok �lel�s�ben. A s�felvon�k Scuol �s Ftan telep�l�sekr�l kapaszkodnak fel eg�szen 2800 m-ig. A s�r�gi� h�res sz�les, gondozott hossz� p�ly�ir�l; a leghosszabb 12 km-es, amelyen Scuol vagy Sent falvakba lehet lecs�szni. A v�lgy tov�bbi attrakci�ja a p�r km-re tal�lhat� �lm�ny- �s gy�gyf�rd�k.

R�szletek

Silvretta Arena/Graub�nden

A Silvretta Arena Magyarorsz�ghoz legk�zelebb fekv� svajci s�ter�let 235 km-nyi �lomszer�, hat�rokat �t�vel� (Ausztria - Ischgl, Sv�jc - Samnaun) p�lyarendszer�vel, 40 korszer� s�felvon�j�val felejthetetlen �lm�nyt �g�r az ide�rkez�knek. H�biztons�ga magass�ga mellett (a p�ly�k nagy r�sze 2000 m felett tal�lhat�) a gondosan ki�p�tett h��gy�rendszernek is k�sz�nhet�.

R�szletek

St. Moritz/Graub�nden

Graub�nden, felkapott �d�l�helyei ellen�re, Sv�jc leg�rintetlenebb tartom�nya maradt. Sz�nvonalas s�paradicsomok sokas�ga tal�lhat� itt, k�zt�k az Eur�pa legexkluz�vabbja St. Moritz, amely az elm�lt id�kben a fels� t�zezer t�rzshely�v� v�lt. S�terepe p�lya- �s felvon�k�n�lat�nak k�sz�nhet�en tagja a Best of the Alps sz�vets�gnek.

R�szletek

Titlis Engelberg/Zentralschweiz

A 3020 m magass�gig h�z�d� Engelberg – Titlis s�k�zpontot mennyorsz�gk�nt is emlegetik. �gboltba emelked� hegycs�csok, var�zslatos sz�zhavas p�ly�k, s�rtetlen term�szet, elb�v�l� t�jak �s korl�tlan sportol�si lehet�s�gek v�rj�k a s�el�s szerelmeseit. Engelberg a legszebb �s legnagyobb t�li sportterep Sv�jc sz�v�ben, amely t�bb mint 80 km hosszan cs�b�tja a s�elni �s snowboardozni v�gy�kat.

R�szletek

Zermatt/Wallis

Zermatt-Matterhorn s�k�zpont k�zel 3900 m�ter magass�gig h�z�dik, �s �gy egyike a vil�g legmagasabban l�v� s�ter�leteinek. Legnagyobb cs�csa az �n. Kis-Matterhorn, a maga 3885 m-es magass�g�val, leghosszabb lesikl�p�ly�ja 17 km hossz� �s t�bb mint 2200 m szintk�l�nbs�g�. Matterhorn egy ponton �sszekapcsol�dik az olasz Brenil-Cervinia s�ter�lettel.

R�szletek